2011. május 11., szerda

Merida CST Pilis Kupa 2011

Nem vagyok én ilyen XCO-s típus, ennek ellenére bevállaltam a másodosztályos futamot ( 2 kör a nőknek), ha másra nem, legalább jó kis tanulópénz lesz és talán kicsit javul a technikám is, ami amúgy szerintem katasztrofális.

Szombaton Tomival és Szabival nagynehezen útrakeltünk, Bolla Gabi kicsivel később csatlakozott hozzánk. 
Nap fontos momentuma a pályabejárás volt, ebben Káldi Tomi volt segítségemre. Ezt nagyon vártam, kíváncsi voltam, hogy mi igaz a rémhírekből amiket a pályáról hallottam :) Aztán végülis annyira nem estem kétségbe az első kör után. Túl poros volt, annyi volt csak a baj, illetve a "rémisztő" lefelén egyből sikerült megfeküdnöm. Akkor eldöntöttem, hogy inkább lefutok, az jóval gyorsabb, mintha folyamatosan fékezve extra lassú tempóval legurulok. Legalább gyakorlom a terepfutást :)
Pályabejárás alatt ismét elkezdett szarakodni az első váltóm, gyakorlatilag nem tudtam használni a nagytányért, illetve a hátsó fékem még mindig nagyon berezonál, mitől megőrülök. Örök hála Káldi Tominak a bringa szervízelésért! 
Másnap kora reggel elkezdett esni az eső, nagyon úgy tűnt, hogy nem fog alábbhagyni. Hideg is volt, de ez még mindig nem tántorított el attól, hogy rajthoz álljak. Két kört sárban is lenyomom. 11-kor volt a rajtom, eső miatt bemelegíteni se tudtam. Rajtnál feltűnt, hogy az időjárás eléggé elriasztotta a másodosztályos lányokat :D Master 1-es lányok, Cseh Vera és Horváth Ági volt csak ismerős. Igazán ez nekem bőven elég volt, mivel hozzájuk képest szeretnék jól menni, és minél jobban megközelíteni őket.
Zsé: "Szilvi, csak nem futottál a télen?!"
Szerencsére 11-re elállt az eső, így indulhatott a küzdelem. Persze a rajt most sem volt jó, ebben nagyon béna vagyok, hamar össze is kellett kapnom magam, hogy mezőny elejére kerüljek még az aszfaltos részen, mert utána már elég kevés hely lesz előzni és beragadok. Ez sikerült szerencsére. Onnantól próbáltam menni, ahogy csak bírtam. Ági folyamatosan látótávolságon belül volt, de igazán nem jutott el az agyamig, hogy beérhetem. Ez már biztos megint az "alulmotiváltság" jele :). Aztán jött a tolós felfele, majd a futós lefele, ahol csodák csodájára futva beértem az Ágit. Magam sem tudom, vajon hogy bírtam olyan tempóban lefutni a bringával :) Na akkor rájöttem, hogy jólesz ez! Második kört Ági előtt kezdtem meg, valahogy lemaradt, de volt egy olyan sejtésem, hogy jön ő mögöttem ezerrel. Így is lett, ugyanis a sík és emelkedős szakaszokon erősebb és beért. Ismét a futós lefelénél kerültem közvetlen mögé, de ott nem tudtam elkerülni, csak egy kicsit később az erdős szakaszon. Onnan többször előzgettük egymást, de végül ő diadalmaskodott, 1 másodperccel ért be előttem. Ezt nekem még tanulni, mert túlságosan korán előztem, és nekem elfogyott az erőm, utána ő persze taktikusan visszaelőzött. Vicces, mert nem egy kategóriában megyünk, de ennek ellenére én nagyon élveztem ez a kis meccset. Talán így még sosem mentem :) Második köröm ideje jobb lett az elsőnél, ennek is nagyon örültem. Technikailag van még mit bőven tanulni, ott is időt vesztek, illetve amit most így utólag bosszant, hogy a futós lefelén le tudtam volna jönni. Kérdés, hogy az futva vagy gurulva lett volna gyorsabb... ezt már nem tudjuk meg :)
Megnyertem a másodosztályon futamot, nem volt nehéz :-D 
Nagyon jó kis díjakat kaptam, karbon szerszámot, külsőt, kulacsot, patront, és persze egy igen szép érmet!

Legközelebb a Mountainbike Challenge első állomása a 10 órás CrossPannónia lesz, majd utána indul végre a maraton szezon is, a magyar kupa első állomásával Vinyén, majd ott derül ki igazán, hogy mennyit is erősödtem tavalyhoz képest!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése