Mediball

Kipróbáltam valami újat, valami mást, ami igazán nem áll közel hozzám, nem az én világom. Anikó (kettlebell edző) szervezte meg itt Zalaegerszegen a Mediball szemináriumot és kérdezte, hogy elmennék el. Hosszas gondolkodás úgy döntöttem, hogy kipróbálom, mit veszíthetek vele.

"A MediBall a kínai eredetû Tai Chi gyakorlatok körkörös mozdulatain alapuló labdajáték. Annyiban hasonlít pl. a teniszre vagy a tollaslabdára, hogy itt is ütõt használnak, de ebben a játékban a labdát nem vissza kell ütni, hanem egyfajta körkörös mozdulattal el kell kapni, és visszalendíteni. Könnyen megtanulható, és nagyszerû sport minden korosztálynak.Kínában, ahonnan ered, a parkokban látni idõseket és fiatalokat egyaránt, akik rendszeresen gyakorolnak, párban és egyedül is."

Nagyon érdekes az egész, ugyanis erőt igazán nem kell kifejteni hozzá, inkább a koncentráció ami fontos, illetve a teljes fizikai, érzelmi és mentális összhang. 

Furcsa ez nekem, és nem is jellemző rám az ilyen jellegű mozgás, rám, aki szinte csak olyan sportot űz, ahol a fizikai erő a lényeges, vagy éppen feszíteni kell. Itt meg pont, hogy nem.

Ha az ember gondolatai össze-vissza cikáznak és nem bír csak erre az egy dologra odafigyelni, akkor szerintem lehetetlen megcsinálni a gyakorlatokat és nincs is értelme foglalkozni vele. Viszont abban a pillanatban, ahogy a fent említett 3 dolog (fizikai, érzelmi és mentális) összhangba kerül és úgy gyakorol az ember, akkor sikerül "varázsolni" a labdával és az embert elfogja valamiféle szabadságérzés. Jó dolog ez, bár nehéz szavakba önteni a lényegét.

Persze nekem ebbe is sikerült belevinnem a személyes idiótaságomat, ehhez jó partner volt Isti, akivel próbáltuk még jobban feldobni a gyakorlást. Tény, hogy mi ehhez nem bírunk eléggé komolyak lenni, ezt gondolom sokan észre is vették :-D

Természetesen nem mondom, hogy feladom a kerékpárt, futást, vagy kettlebellt. Még mindig az az én világom. De azért érdekes dolog belepillantani valami másba.